Hungarian 
English 
Serbian 
A Kunsági borvidék a homokos talajú Alföldön található és az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Korábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették.
A Kunsági borvidék Tiszaföldvár kivételével a Duna-Tisza közén, a kiskunsági területen helyezkedik el. Talajának szerkezetét főleg homok és lösz alkotja.
A terület nagysága 27 903 hektár, melynek klimatikus viszonyait jellemzi, hogy csapadékban szegény. A nyár jellemzően napos, forró, a tél pedig hideg és száraz. A borvidék nyolc körzetre tagozódik és összesen 96 település található a területén. Az egyes körzetek nagysága egyébként megegyezik az ország további borvidékeinek átlagos szőlőterületével. A borvidéket 68 hegyközség 32 800 szőlő-és bortermelő hegyközségi tag alkotja és a területen körülbelül 200 000 tonna körüli szőlőt szüretelnek és ebből készítik a bort.
A Kunsági borvidékről itt cikkeztünk bővebben.
A Kunsági borvidéken, amely az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke, 64 szőlőfajtát termesztenek. Legnagyobb területen termesztett fajtái az arany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, a kövidinka, a kadarka, a rajnai rizling és az olaszrizling, a zweigelt, valamint az utóbbi években rezisztens szőlőfajtaként a bianca, amely fajták a teljes szőlőterület csaknem kétharmadát elfoglalják. A készített fehérborok jó része a harmonikus összetételű, könnyed borok közé tartozik. A borvidék egyetlen őshonos kékszőlője a kadarka, amely a borvidéken leginkább a rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos arcát mutatja. Az utóbbi években azonban megjelentek a piacon komoly, tartalmas fehér- és vörösborok is, bizonyítandó a borvidékben rejlő potenciált. Egyre több borászat kínálatában szerepel a napjainkban oly divatos borfajta, a rozé is, amely borokkal a nemzetközi borversenyeken is komoly eredményeket érnek el.
Kapcsolódó tartalom: Szentpéteri Néró rozé – a hónap bora. A cikk megtekintéséhez kattintson.
Története:
A mohácsi csata előtti időkből nem kerültek elő bizonyítékok arra nézve, hogy a Kiskunság és a Nagykunság területén általános lett volna szőlőtermesztés. A borvidék területén folyó korai szőlőtermelés első írásos dokumentuma a Garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele, amely megemlíti azt, hogy I. Géza király a felső-alpári (ma Lakitelek-Szikra) és kürti (ma Tiszakürt) szőlődombokat az apátságnak adományozta. Mindezek ellenére a mezőgazdasági hasznosítást korlátozó jelenség megállítása, vagyis a föld megkötése volt a kiinduló ok, amiért elsőnek szőlőtelepítéssel kezdtek kísérletezni ezen a vidéken. A 19. század vége felé Európán végigsöpört a filoxéra, amely a homokos talajt közvetlenül nem érintette, de az országos szőlő- és gyümölcstermesztési rekonstrukció kifejtette hatását az itt lévő növénykultúrára is.
A filoxéra pusztítása után megnőtt az immunis homokterületek értéke, ahol ez a veszélyes kártevő nem tud megélni. Ekkor települt Kecskemétre Mathiász János, a méltán világhírű szőlőnemesítő. A 19. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. A 1960-as években végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták telepítése miatt. Az 1970-es évektől kezdődően azonban már a rangos minőségi fajták kerültek túlsúlyba a nagyüzemi ültetvényekben és a kisgazdaságokban is. A borvidéken több jelentős borászat működik, és rendszeresen szerepelnek különböző borversenyeken, ahol kiemelkedő eredményeket érnek el. Ezeknek köszönhetően a borvidék városai – Cegléd, Izsák, Kecskemét, Kecel, Kiskunhalas, Kiskőrös, Soltvadkert – méltán nevezhetők a bor városainak.
A borvidék kiterjedtsége, a termelt borok széles skálája méltán alapozza meg a borvidék jelmondatát: „A Kunsági bor a mindennapok bora”. Megtalálja itt a fogyasztó a napi étkezéshez, baráti beszélgetésekhez nélkülözhetetlen, kiváló minőségű asztali és tájborok széles skáláját, de az ünnepi alkalomhoz, speciális ételekhez illő rendkívül finom, jellegzetes minőségi fehér, rosé és vörös borokat, kiváló pezsgőket, fűszerezett borokat és párlatokat is.
A borvidék erejét mutatja és a minőségi fejlődését alátámasztja, hogy 2007-ben Frittmann János soltvadkerti borász személyében a Kunsági Borvidék adta az Év Bortermelőjét.
Kövessék Facebook-oldalunkat, ahol naponta találkozhatnak friss információkkal!
