Hungarian 
English 
Serbian 
Csongrádi borvidék, ahol a napsütés az úr
Minden borvidék lenyűgöző a maga módján, azonban a napsütötte Csongrádi borvidék különösen szép. Nem csupán a táj lenyűgöző, hanem annyira színvonalas borok készülnek itt és olyan magas szinten folyik a szőlőtermelés, hogy Csongrád 1986-ban kiérdemelte A Szőlő és a Bor Nemzetközi városa kitüntető címet. Mutatjuk, miért olyan egyedülálló ez a termőterület.
A Csongrádi borvidéken készített bort már a török uralom előtt is ismerték. Évszázadokon át ez a terület a nyugaton fekvő kisebb Hajós-Baja, és az északnyugaton elterülő hatalmas Kunsággal együtt a magyar borászat motorját alkotta, ahonnan évente több millió liter bort szállítottak a Dunán át Németországba és Ausztriába. Ez a három régió tölti ki Magyarország két meghatározó folyója, a Duna és a Tisza közötti síkságot.
A Csongrádi borvidék múltja
A dél-alföldi, 2800 hektáron elterülő Csongrádi borvidéken a szőlőművelés hosszú évszázadok óta zajlik, pontosabban már a középkorban elkezdődött. Egyes források a szőlőművelés megjelenését még korábbra, a honfoglalás idejére datálják. Az Árpád-korban IV. Béla király szőlőterülettel örvendeztette meg a katolikus egyház egyik szerzetesrendjét, a premontrei kanonokrendet, amit a szerzetesek nyilván lelkesen fogadtak, hiszen nem vetették meg bort. A garamszentbenedeki bencés apátság 1700-as évek elején készült alapítólevelében is szó esik a Csongrád határában, a mezőkön végzett szőlőművelésről. Mária Terézia a 18. században a futóhomok miatt rendeletben írta elő, hogy a futóhomok megkötése céljából az itt élők szőlőt telepítsenek.
Különleges alföldi éghajlat
A Csongrádi borvidék összes termőterülete 14000 hektár. 8500 hektár másod-, 3000 pedig első osztályú besorolás alá esik. A bort termelő települések négy, a csongrádi, kisteleki, pusztamérgesi és mórahalmi körzetekbe tartoznak. A Csongrádi borvidéken a többi hazai borvidékhez képest nyáron melegebb, télen pedig jóval hidegebb van, és gyakoriak a fagyok. Utóbbiak sajnos a szőlőben is kárt tehetnek. Egyedi klímája a földrajzi elhelyezkedésének köszönhető. A napsütéses órák átlagon felüli száma természetesen pozitív hatással van a szőlőtermelésre, illetve a szőlő minőségére, ami jelentősen magasabb cukortartalommal rendelkezik az egyéb szőlőkhöz képest. A régió borainak savai lágyabbak összehasonlítva azokkal, amiket a hegyvidéken termőkből állítanak elő.
Rengeteg kitűnő szőlőfajta, sokféle termőtalaj
A Csongrádi borvidék a Tisza folyó jobb partján található és számos szőlőfajtát termesztenek itt. Közéjük tartoznak a kékszőlők (kékfrankos, kadarka, cabernet, zweigelt,piros szlanka), a zöldveltelini, a rajnai- és olaszrizling, a kunleány, a chardonnay, a kövidinka, illetve egy hibrid szőlőfajta, a zalagyöngye. Ahogy az itt termő szőlőfajták, úgy a termőföldek is sokszínűek. A tiszai eredetű fekete földektől kezdve, a savanyú homoktalajokon, öntésiszapon és meszes homokokon át, a lösszel kevert lepelhomok- és mésztelen hordaléktalajokon keresztül sokféle termőföldet tartanak számon. A homoktalajok pozitív tulajdonsága, hogy bár tápanyagban és humuszban kevésbé bővelkednek, rövid időn belül felmelegszenek. A nap sugarait erősebben visszaverik, ez pedig megkönnyíti a szőlő érését. Még egy dolog segíti elő ezt: a térség ugyan csapadékszegény, a talajvíz már 3-6 méter mélyen elérhető, ezért a szőlőtőkék gyökerei képesek azt felszívni. Kvarctartalmuk magas, ami miatt ellenálnak a szőlő pusztulását kiváltó szőlőgyökértetűnek.
Mit érdemes megnézni?
Csongrád Magyarország elképesztően sokszínű borvidéke, amely számos látványosságot tartogat. A régió természeti tájai tökéletes helyszínt biztosítanak a túrázás szerelmeseinek, akik gyönyörködhetnek a helyi növény- és állatvilágban. Csongrádon a gyógyfürdő, Ópusztaszeren a Nemzeti Történeti Emlékpark kínál kellemes kikapcsolódást.
A természeti szépségeket és látnivalókat tovább színesíti a csodálatos Hármas-Körös torkolata (Körös-torok) és persze ne feledkezzünk meg a Tisza bal partján elterülő, műemlékekben és látnivalókban kiemelkedően sokszínű Szentesről sem:
- 1883 és 1950 között Csongrád vármegye székhelyeként működött az egykori Megyeháza épületében található Koszta József Múzeum.
- A Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára az ország azon kevés levéltárai közé tartozik, amely ma is ott működik, ahol megszületett, Szentes főterén, a Kossuth téren lévő volt vármegyeháza falai között.
- Itt található Sosai Masutatsu Oyama, a Kyokushin karate megalkotójának emlékműve a Shinto-kapu, mely a világon egyedülálló építmény, hiszen a világszervezet Japánon kívül sehol máshol nem engedélyezte ilyen emlékmű építését.
Kövessék Facebook oldalunkat, ahol naponta találkozhatnak friss információkkal!
