Szerémségi borvidék – Fruška Gora

Szerémségi borvidék – Fruška Gora borait a Titanic-on is felszolgálták

A magyarok Szerémnek, a szerbek Sremnek, míg a horvátok Srijemnek hívják a rómaiak által Sirmium néven emlegetett, szemet gyönyörködtető tájat, amely a Duna és a Száva között helyezkedik el és a Vajdaságban található. De nem csak a környék csodálatos, a Tarcal-hegység, azaz a Fruška Gora lejtőin található Szerémségi borvidék is figyelemreméltó. A termékeny pannon föld, az évszázados borkészítési tapasztalat és a titkos receptek a Szerémség lakosságát a legügyesebb borászokká, Sremski Karlovci (Karlóca) városát pedig „borfővárossá” tették. A 15. században Corvin Mátyás király könyvtárosa azt írta, hogy nagyon nehéz lenne a szerémségihez hasonló borokat találni.

Tarcal-hegység (Fruška Gora) Forrás: WikiPédia

Fruška Gora, a „borsziget”

A Fruška Gora tektonikus mozgások következtében keletkezett évmilliókkal ezelőtt, amikor a területet a Pannon-tenger borította, és lényegében egy sziget volt. A történészek megjegyzik, hogy Marcus Aurelius Probus római császár telepítette az első szőlőültetvényeket a mai Fruška Gora területén, és ezzel megkezdődött a szőlőtermesztés és a borászat Szerbiában. A császárt a katonái ölték meg, mivel békeidőben többek között szőlőültetéssel kellett foglalkozniuk, ezért (is) fellázadtak ellene.

A középkorban az ortodox és katolikus kolostorok fejlesztették a bortermelést, míg a török megszállás alatt (1526-tól 1688-ig) a szőlőművelést hivatalosan betiltották. A törökök kiűzése után a bécsi császári udvar az Odescalchi családot egy birtokkal jutalmazta meg, amelyhez a Szerémség nagy része tartozott. Livio Odescalchi herceg és leszármazottai rengeteget tettek a szerémségi borászati ​​hagyományok fejlődéséért. Valószínűleg ők vezettek be néhány olasz és francia fajtát, bár abban az időszakban a kadarka volt a legjobb szőlő. A későbbi események (filoxéra, első és második világháború) megakadályozták a terület fejlődését, majd 1945 után jött a szocializmus, amelynek idején szövetkezeti pincéket hoztak létre. 1997 után Szerbia és Horvátország külön államokká váltak, a területet felosztották.

A Titanic roncsában is találtak innen származó borospalackokat

2012-es adatok szerint a Szerémségi borvidéken 2141 hektár szőlő található, a szőlőültetvények pedig 90-270 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, főként az északi és a déli lejtőkön. A termőtalajt körülbelül 2 méteres löszrétegek vagy esetenként lösz, homok és agyag keveréke alkotja, különféle kombinációkban. Az éghajlat kontinentális, forró, száraz nyarak és hideg telek jellemzik. A Duna némi napsütést ver vissza a szőlőültetvényekre, ami különleges mikroklímát teremt. A Bermet és Ausburch a Szerém autentikus borai, a borkészítés büszkeségei ebben a régióban. Ezek a borok megtöltötték a királyi poharakat Bécsben, Londonban és Budapesten, híres utazók írtak róluk és számos költőt inspiráltak. A Bermet elkészítésének receptje nemzedékről nemzedékre öröklődő, jól őrzött titok. Ez a gyógynövényes sivatagi bor az európai udvarokban tette híressé a helyi borászokat, sőt a Titanic roncsában is találtak Bermet palackokat. Feltételezik, hogy a Titanic borlapjára is felkerült. A szárított szőlőből készült sivatagi bor, az Ausbruch receptjét pedig a bécsi udvarból adták tovább a helyi csúcsborászok, amikor Sremski Karlovci osztrák-magyar uralkodás alatt állt. A szerémi borászok leghíresebb vörösbora a cabernet sauvignon, amelyet a „vörösborok királyának” is neveznek. A vörös szőlőfajták közül megemlítendő még a pinot blanc és pinot grigio. A legismertebb helyi fehérbor az olaszrizling. Az olaszrizling mellett a szerémi pincékben őrzött fehérborok közé tartozik a sajátos illatú tramini, az enyhén élesebb, de mégis frissítő ízű župljanka, valamint az azonos nevű fantasztikus sivatagi borokhoz használt minőségi szőlőfajták, mint a sauvignon és a neoplanta.

Sremski Karlovci Forrás: Wikipédia

Vonzó látnivalók

A délvidéki Fruška Gora nemcsak különleges szépségű, és nem csupán szőlőültetvényeket, hanem egy gyönyörű Nemzeti Parkot is rejt.

Szávaszentdemeter  (Sremska Mitrovica) gazdag ősi örökséggel rendelkező városa büszke történelmére,  az ókori Sirmium város régészeti feltárásai igazi turisztikai látványosságnak számítanak. Sirmium maradványai között található: a császári palota, termálfürdő, magtár, ókori római vízvezeték. 

A Szerémségi Múzeum gazdag ókori gyűjteményei, a Szent Demeter-templom, valamint a Szent István-kápolna falainak minden négyzetcentimétere maga a történelem. 

A várostól nem messze található a Fruška Gora Nemzeti Park, különlegesen ritka élményt kínál.

Karlóca (Sremski Karlovci) sokak szerint a Vajdaság egyik legszebb kisvárosa. A város központjában az ortodox papi szeminárium és a pátriárka palotájának részletessége és történelmi múltja kiemelkedő. Karlóca büszkesége még a méhészeti múzeum, ahol a mézkészítés eszközei tekinthetők meg az elmúlt közel 200 évre visszamenőleg.

Karlóca szélén, a hegy tetején található a béke kápolna, mely a karlócai békekötés helyszínén áll. Pontosan ott, ahol egykor az a sátor állt, melyben a szerződést aláírták.

Pétervárad (Petrovaradin) esetében a szerémségi domb hátán magasodó péterváradi vár ugrik be elsőre. 

A várba felérve rögtön a Ludvig-bástyára, s az ott álló barokk és bolondos óratoronyhoz érdemes kimenni: az óra nagymutatója egyébként viccesen (bár háborús jelentősége van inkább) az órákat mutatja, a kicsi pedig a perceket.

A felsővárban lévő Újvidéki Városi Múzeumban (Muzej Grada Novog Sada) pedig felidézhetjük a vár történetét.

Kövessék Facebook oldalunkat, ahol naponta találkozhatnak friss információkkal!

https://www.facebook.com/dkmtwine

Péterváradi vár Forrás: WikiPédia

Kapcsolódó cikkek