Bánáti borvidék: a hely, amire Mária Terézia is vágyott
A kultúrák és az etnikai sokszínűség keveréke a Bánát egyik legnagyobb érdekessége. A régió mai arculatát magyarok, szerbek, románok, törökök és osztrákok alakították, így lenyűgöző történelme van, ráadásul a Bánáti borvidék kiváló borok hazája.
A borászat Szerbiában
Repüljünk vissza egy kicsit az időben. Borászat szempontjából Szerbia régi, de bizonytalan történelemmel rendelkezik. Az itteni szőlőtermesztésnek ősi gyökerei vannak, azonban az Oszmán Birodalom Közép-Európa felé történő terjeszkedése véget vetett a borászatnak a térségben, elsősorban a vallási törvények miatt. Ahogy az Oszmán Birodalom hanyatlott, a bortermelés lassanként újraindult. Szerbia függetlenségét a 19. század végén harcolta ki, és a második világháborút követően Jugoszlávia részeként jelentősen megnőtt az ország bortermelése. A 20. század végén, jóval a felbomlása előtt, Jugoszlávia 500 000 hektár szőlőültetvénnyel büszkélkedhetett. Ma Szerbiában ennek mintegy tíz százalékát teszik ki a szőlőültetvények. A 20. század végének nagy részében a borászat államilag támogatott, kollektivizált, szövetkezeti modellt követett. A 21. század elejére a termelés jelentősen lokalizáltabbá vált, és a 2000-es években a szerb borászat nemcsak fellendülésnek indult, hanem éles és határozott fordulatot vett a minőség és a változatosság irányába. A kiváló minőségű borok a termelés mintegy 35 százalékát teszik ki, ennek egy része a Bánáti borvidéken készül.
Egy kis történelem
A Bánát, a Bánsági-síkságról kapta a nevét. Mint ilyen, a tágabb Bánát nemcsak Szerbia északkeleti részét fedi le, hanem Nyugat-Romániát, valamint földrajzilag ehhez tartozik Dél-Magyarország egy kis övezete Csongrád-Csanád megye déli részén. Mielőtt a Római Birodalom Kr. u. 106-ban bekebelezte a Bánát régiót, az országot dákok lakták. A középkori magyar királyság déli területét az oszmán időszakban fokozatosan elfoglalták a törökök, míg a 18. század elején a Habsburg Birodalom része volt. Mária Terézia nagyon érdeklődött Bánát iránt, és német katolikus parasztokkal töltötte meg a régiót. Észak-Bánát, Közép- és Dél-Bánát az első világháború óta a Vajdaságban található, keleti része Románia az északnyugati pedig Magyarország része.
Kiváló terep a szőlőtermesztésre
Szerbia földrajzi elhelyezkedése és időjárási viszonyai lehetővé teszik az ország szinte minden pontján a szőlőtermesztést, és körülbelül 700 féle boruk létezik. A Bánát domborzati magassága 100 és 500 méter között váltakozik, dombok és síkságok egyaránt borítják. Kavicsos erodált, vasban és mikroelemekben gazdag rendzines talajok, csernozjom és lösziszap egyaránt megtalálhatók itt. A szőlőültetvények déli, délnyugati vagy délkeleti fekvésűek, többségük fennsíkon található. A Vajdaság földrajzi fekvésénél fogva megfelelő terep a szőlőtermesztésre. A tartomány éghajlata mérsékelten kontinentális, forró nyár, hideg tél és kevés csapadék jellemzi. A Dél-Bánát a Vajdaság második legnagyobb szőlőtermő régiója, amely körülbelül 4200 hektár szőlőültetvényt foglal magában Vršac és Bela Crkva városai körül, a Dunától északra, Belgrádtól keletre a román határnál. A táj itt egy kicsit hullámosabb az északabbra fekvő síkságokhoz képest, a Vršac-hegység számos szőlőültetvény hátterét képezi. A bánáti szőlőkből származó szőlő a muscat ottonel, chardonnay, pinot grigio, rajnai- és wales- és bánáti rizling, smederevka, župljanka és kreaca.
Mit érdemes a Bánátban megnézni?
Bánátban rengeteg látnivaló van, a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat.
Versec (Vršac) városában Schulek Frigyes tervei szerint épült Római katolikus temploma és a 300.000 kiállítási tárggyal büszkélkedő városi múzeuma kihagyhatatlan látnivaló.
Nagykikinda büszkesége (Kikinda) Európa szintű agrártörténeti ritkasága az 1899-ben épült, ma is működőképes szárazmalom.
Kiemelendő Nagybecskerek (Zrenjanin) városházája, a terveket Fischer József építészmérnök készítette. A barokk stílusú épület 1820-ban készült el. Pártos Gyula és Lechner Ödön budapesti építészmérnökök tervei alapján átépítették és két oldalszárnnyal kibővítették az épületet. Az 1864–1868 között épült neoromán stílusú Nepomuki Szent János római katolikus székesegyházat szintén érdemes útba ejteni, a templomban Székely Bertalan két olajfestményét is láthatják egyet a főoltár fölött, illetve a mellékoltáron.
Kövessék Facebook oldalunkat, ahol naponta találkozhatnak friss információkkal!