Hungarian 
English 
Serbian 
Mára az átalakulóban lévő magyarországi klímának “köszönhetően” minden mezőgazdaságban dolgozónak, így a szőlőtermesztéssel foglalkozóknak is szembesülniük kell a szárazsággal.
Augusztus végéig az Alföld nagy részén, a Csongrádi, Kunsági és Hajós–Bajai borvidékeken is, (amelyeken gyakorlatilag az összes magyarországi szőlőfajta megtalálható) a növények jelentős részénél visszafordíthatatlan károkat okozó szárazság már tavasszal jelen volt, nyáron pedig tovább fokozódott. Az idei súlyos aszály egyébként nem egyedi eset, közel 100 éve hasonló szárazság pusztított ezen a vidéken.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói szerint az Alföld minden augusztusban (a legpesszimistább előrejelzések alapján) a század végére akár teljes egészében száraz terület lehet és az extrém szárazság komoly mezőgazdasági károkat és terméskiesést fog maga után vonni.
Az Alföld teljes elsivatagosodása ellen egyes szakértők szerint az Alföld „visszavizesítése” lehet a megoldás. Ez azzal járna, hogy a táj egy részét visszaadnánk a víznek és a természetnek, ezeken a területeken fel kellene hagyni a földműveléssel, és visszaállítani az időszakos vízborítást.
Az aszály hatásai
Viccesen mondták a borászok, hogy egyetlen jó dolog volt az aszályban. A gombák, baktériumok túlnyomó többsége ugyanis szerencsére nem szereti ezt a forró, száraz időjárást. Ettől függetlenül is szomorú tény, hogy csapadék hiányában a tavalyi évhez képest csak felére híztak a szőlőszemek.
Ennek következtében a szőlőfajták bogyójának héj- és húsaránya megváltozott. A vörösborok esetében ez pozitívan csapódhat le, hiszen a terméscsökkenéssel arányosan emelkedik a bor minősége. Sajnálatos módon a fehér fajták esetében a pozitív hatás nem minden esetben ilyen egyértelmű.
Kövessék Facebook-oldalunkat, ahol naponta találkozhatnak friss információkkal!
Fotók: Wikpédia Commons
