Hungarian 
English 
Serbian 
Sagmeister Ernő Kányás 2016 Kadarka
A szőlő, mint növény, sokkalta érzékenyebb a különféle talajváltozatokra, mint bármelyik egyéb gyümölcs. Ezt már annak idején Adam Smith (skót közgazdász, filozófus) is leírta a XVIII. század végén. Az egyes kőzet- és talajtípusoknak a borokra gyakorolt hatását azóta sem tudták megfejteni a tudósok. Érdemesebb tehát arra koncentrálnunk, amit mi magunk érzünk. Szeretjük vagy nem, jó vagy nem jó – sokszor mindez csupán ízlés – és ízlelés – dolga. A talaj – ezúttal a Szerémség vulkáni kőzetére települve – egészen kitűnő borokat ad. Ezt akár tényként is kezelhetjük. A vulkáni kőzetekből, andezitből, bazaltból, riolitból képződő talajok szőlőtermesztésre különösképpen alkalmasak. Az andezit és riolit lávakőzetei és tufái nyiroktalajokat, vörös erubáz talajokat és köves kopár talajokat hoznak létre, amelyek általában káliumban gazdagok. A vulkáni kőzeteken agyagbemosódásos barna erdőtalajok is képződtek. A meredek vulkáni lejtőkön a talajban feldúsul a kőzettörmelék, ezért az anyakőzet hatása tud érvényesülni. A vulkáni hamuból keletkezett tufakőzetek tápanyagban gazdag málladéka elsőrendű termőhely. Maga a borvidék részben tartozik csak a mai Szerbiához, nyugati része Horvátországba nyúlik át. A jelentősebb szőlőtermő területek a Fruška Gora (Tarcal-hegység) fennsíkjain és lejtőin fekszenek. A közeli Duna jótékony hatást fejt ki az ültetvényekre. Fő talajtípusai a pararedzina, fekete talaj és barna erdőtalaj, mely nagy kiterjedésű löszös kőzetre települt. A szőlőültetvények lejtős terepen, fennsíkokon és Fruška lejtőin helyezkedik el, és a Duna kedvező hatást fejt ki.
Ürög (Irig) település fölött húzódnak Sagmeister Ernő dűlői, Szerémnyárád (Neradin) közelében. Két-háromszáz méteres tengerszint feletti magasság, hallatlan köves talajjal – a szőlő itt valóban szenved néha, a gazdával együtt. Hideg telek és meleg nyarak, afféle hagyományos kontinentális klíma a jellemző.
A Szerémség (Srem) őshonosnak tekintett szőlőfajtái közé tartozik a portugieser, amiből gyakran aszú típusú édes bort vagy Bermetet is készítettek. Kövidinka, kunleány, szerémi zöld, kunbarát, mézes fehér voltak még jellemzők a borvidéken – nagy valószínűséggel a furmint mellett. Ma ezek a fajták már csak elvétve fordulnak elő, sokkal inkább találunk chardonnayt, szürkebarátot, olaszrizlinget, rajnai rizlinget és pinot noirt. Mivel viszonylag meleg területen terem a szőlő, általában magas cukorfokokkal szüretelnek a gazdák, ami magasabb alkoholtartalmakat is eredményez.
Évek óta az egyik legizgalmasabb kadarka a Kárpát-medence kínálatában. A bor a vastagabb kadarkák közé tartozik, ami a talaj és a tőkék együttes erejének köszönhető. A kitűnő sav-alkohol arány és az elegáns, fűszeres, de mégis elsősorban ásványos karakter nem véletlenül kerül a palackba. Minimális tőketerhelés, természetes művelésmód és borkészítés. Illatában gazdag és sós, szinte tintás karakter érezhető. Kevés szerecsendió és cayenne bors kíséri aromatikáját. Illatának kibontakozásához egy kis időre van szükség, de a nagyobb kelyhet se sajnáljuk tőle. Remek szerkezet, finom savak, selymes textúra jellemzi. Szájba véve hosszú és tartós bor. Szájpadlásunkon komoly nyomot hagy, ami a számottevő koncentráció jele. Kitűnően tartja magát.
Kövessék Facebook-oldalunkat, ahol naponta találkozhatnak friss információkkal! https://www.facebook.com/dkmtwine
