Garantált minőség, napfényes vendégszeretet
Mindegy, hogy délről, északról, keletről vagy nyugatról érkezünk Szerbiába, tudnunk kell, hogy szívesen látnak minket ezen a nemes vidéken. Szerbia az érintetlen természet, az egészséges ételek hazája, de egyben a szőlő és a bor, a szőlőtermesztés és a borászat bölcsője is.
Szerbia északi borvidékei Bordeaux szélességi fokán, déli borvidékei pedig Toszkána szélességi fokán találhatóak. Földrajzi fekvésének megfelelően hasonló dűlőkkel és helyenként fajtaválasztékkal is rendelkeznek, mint a fent említett igazán “mainstream” vidékek. Mi azonban nem a bordói brandeket vagy a szupertoszkánok ihlette borokat keressük.
Tudta, hogy Szerbiában a teljes borkészlet közel 90 százalékát az országon belül fogyasztják el? Az export mindösszesen tíz százalék körüli és főleg az alsó árszegmensből kerül ki. A borászatok ezért igencsak hálásak, ha sikerül exportálni a borukat és sokat küzdenek ezekért a lehetőségekért.
A borászat maga a hagyomány, Szerbiában körülbelül 700 borfajtát ismernek!
A terepviszonyok összetételében, az éghajlatban és egyéb tényezőkben mutatkozó különbségek a szőlő sokféleségében és minőségében, így a borok sokszínűségében és ízvilágában is megmutatkoznak.
A professzionális, tapasztalt borászok nem véletlenül lennének méltók nagyobb figyelemre, ugyanis Szerbia területén több, mint kétezer éve termelnek bort.
Egészen rendkívüli, hogy az első telepített szőlőültetvények már Marcus Aurelius Probus császár idejéből, a Szerémség (az akkori Sirmijum) környékéről származnak.
A szőlőültetvények a folyók ölelésében
A legtöbb szőlőültetvény a folyók mentén terül el, Dél-, Nyugat- és Nagy-Morava Közép-Szerbiában, illetve a Száva, Tisza és a Duna mentén, a Vajdaságban. Általában a termőterületek nevét viselő, legkiválóbb minőségű borokat állítják itt elő.
A bort minden nap fogyasztják a helyiek, az éttermek, tavernák, bárok, kávézók, klubok és más vendéglátóhelyek bőséges kínálattal rendelkeznek. Természetesen a legjobb a pincékben inni, ahol a régi borospincék szinte történeteket mesélnek a szőlőről, a borkészítés módjáról és a helyi legendákról.
A borok minősége
A szerbiai borok minősége többek között a nagyszámú kistermelőn, a fejlődési, illetve financiális lehetőségeiken múlik. Ebből kiindulva talán már könnyebben értelmezhető, hogy bár bortermelésük nem csekély, az értékesítés korlátozott számú helyen történik.
Egy ideig (bár a fejlődés töretlen) ez minden bizonnyal így marad, amelynek minden pozitív velejáróját a végső fogyasztó issza meg. Szó szerint, hiszen jelenleg a hangsúly még mindig a minőségen van, valamint azon az egyszerű tényen alapul, hogy egy potenciális szerbiai borfogyasztó számára egy lehetőség maradt: kényes-kénytelen többet szükséges tájékozódnia, mint egy átlagos európai vásárlás során.
A fenti, valódi versenyhelyzetet teremtő történések pedig a fogyasztói társadalom minőségi elvárásait emelik tovább, amely arra enged következtetni (a nyilvánvalóan előre vetíthető eredményes mivoltát tekintve), hogy a szerbiai borrégiók jelentős, talán domináns szerepet fognak betölteni a jövőben a világ bortársadalmában, a boros polcokon.
Különös, de reális jövőkép, hogy a szerbiai borvidékek játszi könnyedséggel fogják tudni kiszolgálni az igazán magas kvalitású borkedvelők egyre növekvő táborát is. Abban biztosak vagyunk, hogy Szerbia bármely boros régiója le is tudja majd nyűgözni a legnagyobb ínyenceket is, hiszen ezen képessége évezredes tudás birtokában van jelen van Szerbia minden szegletében.
A borkedvelő társadalom mindenhol a világon ugyanazt jelenti, ugyanazt szeretné: minőséget, újdonságot, innovációt és legfőképpen csodálatos pillanatokat és ízeket, amelyet az isteni nedű nyújt.
A DKMT Wine projekt alapvető elkötelezettségei között a nevezett problémák megoldása is szerepel, így minden érintett számára érdemes a cikk folytatásait is figyelemmel követni.
Céljainkról az alábbi cikkben olvashat részletesen: https://dkmtwine.com/a-projekt/
Kövessék Facebook oldalunkat is, ahol naponta találkozhatnak friss információkkal!