Hungarian 
English 
Serbian 
Az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program által finanszírozott „EduWine” című projekt 2020. decemberében indult el. A projekt fő célja, hogy a magyar-szerb határmenti térségben – Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében, valamint Vajdaságban – a szőlészet-borászat gazdasági, turisztikai alapjait megerősítse, támogassa a szőlészeti-borászati ágazatban tevékenykedő szereplők piaci részvételét.
Természetesen leginkább Önöket, a lelkes, mindig tanulni vágyó borászokat, akik ezen különleges vidékeken művelnek szőlőt és termesztenek bort már generációk óta.
Fogadják sok szeretettel összefoglalónkat az érintett régiókat illetően!
Hajós-Bajai borvidék, a bor és a halászlé földje
Magyarország számos szőlőültetvényével és világhírű szőlőjével kiváló úticél mindazoknak, akik minőségi helyi borokat szeretnének megkóstolni. A magyar bortermelés olyan dolog, amire büszkék lehetünk, és joggal. Nagy múlttal rendelkezik és számos kulcsfontosságú régiónak megvan a maga sajátos változata.
Változatos terepek jellemzik
A Hajós-Bajai borvidék az ország déli részén, a Telecska-dombságtól északra fekvő magyar borrégió. Nyugatról a Duna, északról és keletről a folyó homokos hátságai határolják. A térséget változatos terepek jellemzik, amelyek kiváló feltételeket biztosítanak a szőlőtermesztéshez és a minőségi borkészítéshez. A dombok és a tátongó völgyek ideális helyszínei a szőlőültetvények telepítésének. A régió 150 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Történelmi források azt mutatják, hogy a Hajós-Bajai borvidéken a borászat története szorosan összefügg a halászattal. A 18. század folyamán a németek megtelepedtek itt, és magukkal hozták borkészítési szakértelmüket. Ma a borvidék két alrégióra, Hajósra és Bajára oszlik.
Kunsági borvidék, a homoki borok hazája
A Kunság név a végtelen síkságot, a távolban tündöklő látóhatárt és a botjára támaszkodó pásztort idézi meg, azonban ebben a térségben borokat is készítenek. 23300 hektáros szőlőültetvényével a legnagyobb kiterjedésű hazai borrégió, ahol már a középkorban is hagyománya volt is szőlőtermesztésnek. Mivel a szőlő homokos talajon nő, gyakran nevezik az itt készített isteni nedűt homoki bornak.
Tömegesen készítenek borokat
Kunsági borvidék délen a szerb határtól indul, északon majdnem Budapestig húzódik. A kisebb északnyugati (Sopron, Pannonhalma, Neszmely) és északkeleti (Eger és a híres Tokaj) borászatokkal ellentétben az Alföldi-síkságon a termelők inkább a mennyiséget, mint a minőséget helyezték előtérbe, az itt termelt borból nagyon kevés az export minőségű. Bár a környék már régóta ismert a nagy borászatairól, amelyek tömegesen készítenek borokat, mostanában van néhány érdekes borász, akire érdemes figyelni, mint például a Szentpéteri Pincészet. A régió leginkább a könnyű, aromás és gyümölcsös borok készítéséről ismert, amelyek azonnal fogyaszthatók, vagyis nem érleltek. A vidéken található szőlőfajták között számos kevéssé ismert is megterem, például az aletta és bianca.
Csongrádi borvidék, ahol a napsütés az úr
Minden borvidék lenyűgöző a maga módján, azonban a napsütötte Csongrádi borvidék különösen szép. De, nem csupán a táj lenyűgöző, hanem annyira színvonalas borok készülnek itt, és olyan magas szinten folyik a szőlőtermelés, hogy Csongrád 1986-ban kiérdemelte A Szőlő és a Bor Nemzetközi városa kitüntető címet. Mutatjuk, miért olyan egyedülálló ez a termőterület.
A Csongrádi borvidéken készített bort már a török uralom előtt is ismerték. Évszázadokon át ez a terület a nyugaton fekvő kisebb Hajós-Baja, és az északnyugaton elterülő hatalmas Kunsággal együtt a magyar borászat motorját alkotta, ahonnan évente több millió liter bort szállítottak a Dunán át Németországba és Ausztriába. Ez a három régió tölti ki Magyarország két meghatározó folyója, a Duna és a Tisza közötti síkságot.
Szabadka-Horgosi borvidék: még a New York Times is cikkezett róla
A Szabadka-Horgosi borvidék a Szerb Köztársaság északi részén, a magyar határ mentén foglal helyet, és a Pannon-síksághoz kötődő homokos talajokkal rendelkezik. Jellegzetes stílusát nem csupán talajtípusai, hanem a termesztett szőlőfajták bőséges választéka, valamint a környék borászainak sajátos termelési módszerei határozzák meg. Ezek az elemek olyan borkultúrát hoztak létre Szabadka-Horgoson, amelyre a világon sehol máshol nincsen példa.
Hányattatott sors után újbóli fellendülés
Szerbiában a bortermelés a római időkig nyúlik vissza, de a huszadik század a szőlőültetvények majdnem teljes pusztulását eredményezte. Először a filoxéra tizedelte meg a szőlőt, majd jött a két világháború, a jugoszláviai mezőgazdaság kommunista kollektivizálásának háború utáni korszaka, végül a Szerbiát velejéig megrázó polgárháborúk sorozata. Szerencsére, idővel a szőlő- és bortermelés ismét elérte a háború előtti színvonalat.
Szerémségi borvidék – Fruška Gora borait a Titanic-on is felszolgálták
A magyarok Szerémnek, a szerbek Sremnek, míg a horvátok Srijemnek hívják a rómaiak által Sirmium néven emlegetett, szemet gyönyörködtető tájat, amely a Duna és a Száva között helyezkedik el és a Vajdaságban található. De, nemcsak a környék csodálatos, a Tarcal-hegység, azaz a Fruška Gora lejtőin található Szerémségi borvidék is figyelemreméltó. A termékeny pannon föld, az évszázados borkészítési tapasztalat és a titkos receptek a Szerémség lakosságát a legügyesebb borászokká, Sremski Karlovci (Karlóca) városát pedig „borfővárossá” tették. A 15. században Corvin Mátyás király könyvtárosa azt írta, hogy nagyon nehéz lenne a szerémségihez hasonló borokat találni.
Bánáti borvidék: a hely, amire Mária Terézia is vágyott
A kultúrák és az etnikai sokszínűség keveréke Bánát egyik legnagyobb érdekessége. A régió mai arculatát magyarok, szerbek, románok, törökök és osztrákok alakították, így lenyűgöző történelme van, a Bánáti borvidék pedig a kiváló borok hazája.
A borászat Szerbiában
Repüljünk vissza egy kicsit az időben. Borászat szempontjából Szerbia régi, de bizonytalan történelemmel rendelkezik. Az itteni szőlőtermesztésnek ősi gyökerei vannak, azonban az Oszmán Birodalom Közép-Európa felé történő terjeszkedése véget vetett a borászatnak a térségben, elsősorban a vallási törvények miatt.
